2010. június 29.

Elgondolkoztam:

Milyen lehet Orbán Viktornak lenni? Milyen lehet Mindenhatónak lenni?
Vajon mit gondolhat egy ember a hatalma határairól, ha például az a teljesen képtelen ötlete támad, hogy egy Schmitt Pál legyen a Magyar Köztársaság elnöke, és amikor másoknak is elmondja az ideáját, nem általános röhögés támad csak körülötte, hanem pár nap múlva a Magyar Országgyűlés két frakciójának valamennyi tagja megszavazza ezt?
Vajon mi akadályozhatja meg abban, hogy legközelebb ne kísérletezzen még tovább? Hogy, mondjuk, ne személyt jelöljön valamilyen komolyabb funkcióra, hanem például a legkisebb gyereke aranyhörcsögét? Vagy Kandúr Bandit? Vagy a XII. kerületi turult?
Szóval mi lesz, ha egyszer nemcsak ilyen szemérmetlenül cinikus lesz, hanem tényleg meg is őrül? Észre fogjuk venni?

2010. június 25.

Az emberek embere

Meghallgatta a Fidesz-frakció Orbán Viktor államfőjelöltjének, Schmitt Pálnak az elképzeléseit, hogy megtudja, vajon jól választott-e a miniszterelnök. Kiderült: igen.



Schmitt ugyanis kijelentette: „Nem akarok elefántcsonttoronyban ülni, ha megválasztanak államfőnek, az emberek embere akarok lenni.”

Már 2002-ben, független főpolgármester-jelöltként is az emberek embere volt

Még vonzóbb lehetett a képviselők számára, hogy nem akar sem ellensúly, sem a kormány törvényalkotási lendületének a gátja lenni. Például az új alkotmánynak is nagyon drukkol, amelynek olyannak kell lennie, hogy „össze lehessen vetni az Aranybullával, a vérszerződéssel” .
És – lám -, mennyire nincs igazuk azoknak, akik Orbán bábjának, fejbólintójánosának nevezik Schmittet: ő máris eltér pártbeli főnöke elképzeléseitől. Míg O. V. csak a háromharmadnyi magyar ember miniszterelnöke kíván lenni, addig Sch. kifejtette a meghallgatáson, hogy ő bizony a négyharmadot fogja képviselni, a határon túliakat is.
És ő a személyi jelölések előtt konzultálni fog majd, nem úgy, mint az elődje - azért, hogy „ne menjenek el egymás mellett a hatalmi ágak”. (Ez annyira mély, hogy nem is értem - de nagyon szép, az biztos.)
Jövőbeli elnöki ténykedése prioritásai között megemlítette, hogy mivel „az édes magyar nyelv rossz állapotban van”, ő majd felkarolja, akárcsak a fiatalságot: „a magyar gyerek miért ne legyen egészséges és csinos?”, valamint az oktatás színvonalának emeléséért is dolgozna: „Vajon ki akadályozhatna meg abban, hogy a nagy elnök elmenjen egy általános iskolába vagy akár egy óvodába a kicsikhez?” Ő majd elmegy. És attól nyilván ugrásszerűen megnő az oktatás színvonala.

Itt még Alsóörsre megy, nem óvodába

Közvetlen, személyes, megindítóan emberi hangot ütött meg párttársai között a potenciális elnök, amikor arról beszélt, hogy „ha már a Jóisten rám testálja az elnökséget, csinálni, bírni fogom, a feleségemmel, a first ladyvel
együtt."
Még abba az intim titokba is beavatta a hallgatóságot, hogy ők soha nem fekszenek le haraggal. „Ezért lefekvés előtt mindig van puszi vagy kézfogás” – és hogy a meghatottság csendjét oldja, pajkos-tréfásan hozzátette: „hát, mit mondjak, már öreg ember vagyok”. Derültek is a képviselők roppantmód.
A spontán taps sem maradt el, amikor arról beszélt az eddigi legsportosabb köztársaságielnök-jelölt, hogy bár ma még csak negyven fekvőtámaszra képes, „de őszre már ötvennél fogok tartani, az hétszentség!”
Nem meglepő tehát, hogy Semjén Zsolt lelkesen mondta: „Itt az ideje annak, hogy az arisztokratikus attitűd helyett a plebejus attitűd érvényesüljön, olyan köztársasági elnök kell, aki közülünk való” és „a Szentírás erejéből élő ember”.
Lázár János frakcióvezető pedig erősen bízik abban, hogy már az elnökválasztás első fordulójában megszületik a kívánt eredmény, és így a minden szempontból legmegfelelőbb ember fogja megtestesíteni a nemzet egységét.
A Multireklám a jövőbe látott

2010. június 18.

Easy rider

Arbiter elegantiarum

Országgyűlésünk - és hamarosan köztársaságunk - elnöke, a legnagyobb sajnálatára, nem tudta fogadni a Sólyom újraválasztását kérők küldöttségét.

Nem csoda, hiszen rendkívül elfoglalt ember. Elég, ha arra gondolunk, hogy emberpróbáló hivatali kötelességein túl szenzációs eredményeket ér el múltunk fáradhatatlan kutatásában és átértékelésében is: eddig tévesen azt hittük, hogy Rákóczi jelmondata volt a "Cum Deo pro Patria et Libertate", de ma már tudhatjuk tőle - hiszen a május 29-i hálaadó Orbán-tiszteleten rámutatott -, hogy valójában Kossuth szavai ezek. A Lányiék felhívásának átvételénél jóval fontosabb programokra (kiállításmegnyitó, diósdi országzászlóavatás) is csak nagy nehezen sikerült időt szakítania.
Még az övéihez is alig tudott eljutni:

A kormány törvényalkotási lendületének a motorja - és a motorja (Harley-Davidson-fesztivál, Alsóörs, 2010. június 16.)

2010. június 15.

The right men in the right place 3.

A vadalmacsutkán kezdett sorozatunk mai részében Hende miniszter új felfedezettjét mutatjuk be egy mai cikk nyomán.


forrás

A lobogókkal övezett úr Tóth Zoltán József, és épp a melbourne-i Magyar Központ összejövetelén tart előadást a Szent Korona-tanról, amelynek jeles szakértője. Nyilván mint ilyen lett a napokban a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Hiszen ha valamire nagyon szüksége van a „mély szakmai és morális válságban levő honvédségnek” (idézet Hende Csabától, 2010. június 1.), az a Szent Korona-tan.
Tóth Zoltán Józsefnek egy – az Echo Tv Civil Akadémiáján tartott - előadásából napnál világosabban kitűnik, hogy „ha a Szent Korona tulajdonába tesszük a termelő ingatlant (…), akkor egy olyan védelmet adunk magunknak, amely a nemzeti biológiai megmaradás feltételeit adja”; valamint végre megkapjuk a liberalizmus pontos definícióját is: a liberális szabadság nélkülözi az igazságot, az értékeket, így a jogrendet és a közjót is. A liberalizmus igazsága, hogy „mindenki annyit lop, amennyit lehet”.
A mindennapokban azonban alighanem annak az új ismeretnek vehetjük leginkább hasznát, miszerint: a koronajavak köre az állami vagyont öleli fel, amely nem magánosítható. Ide sorolhatók az állami földek, az ásványkincsek vagy a vízvagyon, de akár „a termelő, a magánosok, az önkormányzatok kezében lévő termelésszolgáló ingatlanvagyon”, sőt a lakástulajdon is. Ha pedig a szuverén Szent Korona a legfőbb tulajdonos, az a nemzeti vagyonnak abszolút védelmet jelent.
Már megyek is lemondani a teljesen feleslegessé vált lakásbiztosításomat.

2010. június 9.

Június 29., Péter-Pál

Talán vannak, akik emlékeznek még a 2005-ös köztársaságielnök-választás igencsak érdekes momentumaira. Az MSZP katatóniába hajló ragaszkodására Szili Katalinhoz; az SZDSZ sokszori – pusztába motyogott – esküdözésére, hogy ő aztán nem fogja megszavazni Szilit; a Védegylet - az LMP leánykori neve - Sólyom László-kommendálására (amit persze ők se gondoltak eredetileg komolyan, csak PR-akciónak szántak). Aztán magára a kétnapos, háromfelvonásos tragikomédiára, ahol az MSZP bohócot csinált magából, a Fidesz pedig a parlamentarizmusból és Sólyom Lászlóból. Aki ezt hagyta. ("Nem volt alkotmányellenes a választás. A pártok taktikái nem tartoznak rám.")

Nyilván sokan elfelejtették már a történteket (hiszen az emberek nagy része nemhogy öt évre, hanem két hétre se tud visszaemlékezni – már ha politikáról van szó), de azért érdemes felidézni, mert szűk három hét múlva itt a következő államfőválasztás. Amely persze nem lesz olyan fordulatos és hosszan tartó bohózat, mint az előző (szavazás helyetti frakcióüléssel, be nem vett gyógyszerrel, nyulazással-vakondozással, nyílt titkos szavazással, végsőkig kitartással), sokkal inkább egy könnyed villámtréfának ígérkezik.
Az egyetlen nyitott kérdés, hogy ki lesz a farce főszereplője, akinek a darab végén maga a szerző gratulál.
Most már azok közül is sokan azt szeretnék, ha Sólyom maradna, akiknek nagyon rossz a véleményük a megválasztás körülményeiről és Sólyom államfői teljesítményét se ítélik éppen makulátlannak – mégpedig azért szeretnék, mert úgy gondolják, hogy csak rosszabb jöhet. Egy olyan, akinek az egyetlen feladata az lesz, hogy ne gördítsen soha semmiféle akadályt a Fidesz bármilyen elképzelése elé. Ilyen jelöltet pedig bőséggel találni – kérdés, hogy a Fidesz mennyire lesz válogatós, mennyire próbál legalább a látszatra adni. A kiszivárgott-kiszivárogtatott hírek szerint nem nagyon, mert ha tényleg komolyan szóba jöhet Schmitt Pál is, a minden feladatra pontosan egyformán alkalmas erkölcsi hérosz, akkor nagy baj van.
Még úgy is, ha ez csak pünkösdi királyság lesz, és csupán a prezidenciális köztársaság közeles alkotmányba iktatásáig tart, amely után – a köz óhajának nehéz szívvel engedelmeskedve - Orbán Viktor elfoglalja az őt megillető helyet respublikánk élén.

2010. június 7.

Jobb helyeken

A 37 éves Lázár Zoltán fogathajtó-világbajnok és üzletember, a CBA magyar (sőt: Magyar) üzletlánc egyik tulajdonosa, a Gój Motorosok büszkesége, nyilatkozott a HVG-nek.

Sok megszívlelendő bölcsességgel leszünk gazdagabbak a Fidesz egyik legnagyobb szponzorának, a választási kampány önzetlen finanszírozójának szavait olvasva.
A legtanulságosabb alighanem az, amit a „mindig is nemzeti érzelmű” családjával kapcsolatban mond. „A politikai nézetünk azonos. Jobb helyeken ez nem is lehet másként. El sem tudok képzelni olyat, hogy a feleség ide szavazzon, a férj pedig oda. Hogy is lehetne így együtt maradni?!”
Tényleg. Belegondolni is szörnyű. Ráadásul ez egy újabb nyomós érv az egypártrendszer mellett. Hiszen az egypártrendszerben szétszavazás eleve elő sem fordulhatott. (Elő sem fordulhat majd, amikor újra az lesz.)

Na de miért kéne itt megállnunk? Gondoljuk végig logikusan: és az elképzelhető, hogy egy házaspár egyik tagja, mondjuk, hívő, a másik pedig nem?! Ugye, hogy képtelenség?
Azt pedig aztán végképp nem lenne szabad megengedni, hogy férj és feleség különböző vallású vagy – horribile dictu – különböző etnikumú legyen.
Legyen rend végre! Mint jobb helyeken.

2010. június 5.

Végre megint van kultúrpolitikánk!

Szőcs Géza lett a kormány kulturális államtitkára.
Egy májusban tartott előadásában felvázolta, hogy milyen elképzelései vannak a magyar kultúra megújításáról.

Két tétel az általa említett hét közül:

Az egyes szellemi javakról a kormányzat dönti el, hogy támogatandó, tűrhető vagy tiltandó, csak ma már nem a három T, hanem a három F logikája működik: az adott művész és adott műalkotás finanszírozandó-e, felejthető-e, felejtendő-e.

Föl kellene térképezni a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően vérségi kapcsolatba került. Legyen ennek a kutatásnak a neve Julianus barát program.

(Forrás)

2010. június 4.

Mégiscsak van hülyébb ország

Trianont méltatta Révkomáromban Slota
origo MTI 2010. 06. 04.

Leleplezték a Trianon-emlékművet a szlovákiai Révkomáromban pénteken délután. A több mint másfél méteres kőoszlopot, amelyet a határátkelő egykori épületeinek közelében, az Erzsébet hídra vezető út két oldalát elválasztó középső füves sávban állítottak fel, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke avatta fel. Robert Fico miniszterelnök korábbi ígérete ellenére nem vett részt az ünnepségen. Az eseményen beszédet mondott a számos magyarellenes kijelentéséről ismert Slota. Slota kedden jelentette be, hogy Trianon-emlékművel akarja "megmutatni a magyaroknak", hol az államhatár.
Az oszlopot még péntekre virradóra állították fel, délelőtt rendőrök őrizték. Avatóbeszédében Slota ismét élesen bírálta Magyarországot és a magyar politikát, azt állította, hogy Budapest megkérdőjelezi Trianon érvényességét, és ezzel Szlovákia biztonságát veszélyezteti.
"Ez a mi válaszunk ezekre a provokációkra a Fidesz-párti magyar politikusok részéről, Orbán Viktor részéről, a neofasiszta Jobbik részéről. Szlovákia most az egész nemzetnek, egész Európának, és elsősorban a Duna másik oldalán élő magyaroknak megmutatta, hogy ez a mi földünk, ez szlovák föld, amelyet soha nem engedünk elvenni magunktól" - mondta Slota a több száz, szlovák zászlókat lengető hívének tapsától kísérve.

A rendezvényt több tucatnyi rendőr biztosította, de semmiféle rendbontás
nem történt. A révkomáromiak nem vettek tudomást a nacionalistákról. A
határátkelő elhagyott épületeinek ablakaiban péntek reggelre több szlovák
nyelvű felirat jelent meg, amelyek nyilvánvalóan Slotának és pártjának voltak
címezve.
"Hol a határ a vulgarizmusban? Hol a határ a korrupcióban? Hol a határ
a faliújságtenderekben? Hol a határ az iszákos hazafiasságban?" -
olvasható a feliratokon, amelyekről a Bumm.sk című szlovákiai magyar hírportál
tájékoztatott.

A szlovák Trianon-emlékmű felirata teljesen megegyezik annak a
Trianon-táblának a feliratával, amelyet csütörtökön helyezett el a pozsonyi
főposta épületének falán az SNS.
A szöveg:
"A Szlovák Köztársaság köszönetét fejezi ki a szövetséges hatalmaknak,
hogy 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a
Nagy-Trianon-palotában megkötötték a trianoni békeszerződést
Magyarországgal, amely megpecsételte a történelmi Magyarország szétesését,
létrehozta Csehszlovákiát, valamint más államokat az őket megillető
határokon belül, és új arcot adott Európának."
'Amikor 1920. június 4-én háromnegyed ötkor a Trianon nevet viselő
szerződés alá odaírtam a nevemet, tudtam, hogy a szlovák nemzet elszámolását
írom alá a volt történelmi Magyarországgal, elszámolást az elejétől a végéig
a nemzetem vérével, szenvedésével és nyomorúságával aláírt szerződésekért.
Az ilyen elszámolás örök.'

(Az idézet Stefan Osusky nagykövettől, a szerződés szlovák aláírójától származik - a szerk.)
A hálás szlovákok".

A Matica Slovenská szlovák kulturális egyesület révkomáromi székházában délben
tudományos konferencia is kezdődött Trianonról, amelyet az SNS szervezett. A
tanácskozás résztvevőit, többnyire idősebb személyeket, feltehetően
szervezetten szállították a városba. A konferencia befejeztével az emberek a
Trianon-emlékműhöz vonultak, hogy részt vegyenek a leleplezésen.
"Éljen Trianon!"
A székház előtt egy gépkocsira óriásplakátot szereltek fel Ján Slota és
Anna Belousovová arcképével, valamint "Szlovákiát nem adjuk!"
felirattal.
"Trianon és a Benes-dekrétumok szuverenitásunk és területi
sérthetetlenségünk közlekedőedényei. A magyar irredentizmus olyan, mint az
árvíz. Az egyik helyről kinyomjuk, bejön egy másik helyen" - jelentette
ki a konferencián elmondott beszédében Slota. Szerinte Trianon érvényességén
áll vagy bukik Közép-Európa, de egész Európa békéje és biztonsága is.
"Szlovákok! Éljen Trianon!" - fejezte be beszédét.

Az "Ennél hülyébb ország nincs" sorozatból

Nemzetiszín keretben jelent meg a trianoni emléknapot kihirdető Magyar Közlöny
[origo]2010. 06. 04., 17:42

Rendhagyó külalakkal jelent meg a pénteki Magyar Közlöny, amelyben közzétették azt a törvényt, amely a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját. A szöveget - a kiadványban megszokottól eltérően - nemzetiszín keret fogja közre.
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál az [origo]-val pénteken azt közölték, hogy a kiadvány tartalmát a Miniszterelnökség szerkeszti. A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének néhány nappal ezelőtt nevezte ki Navracsics Tibor közigazgatási miniszter Borókainé Vajdovits Évát, aki Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének, az első Orbán-kormány szóvivőjének a felesége.

Az országgyűlés május 31-én fogadta el a törvényt, amelyre a Fidesz és a KDNP tett javaslatot. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-s Schiffer András képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-bõl 12-en tartózkodtak. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Free counter and web stats