Hejába a nemzeti input, nagy lófaszt arányos hezzá az a küs ótput, ami kigyün

Egyszer volt, hol nem volt, vót eccő egy ember. Patája fizikálissan nem vót, de ott lakott a részletekbe, s avvót az elve, hogy ami az erő nyelvin kimondható, azt mondani kő kifele, hejszen ha nem ma, meglészen holnap, a becsületes humánerő nem szalad el, még hálás es a szigorú törődésér. S hogy kíméletvel szoktassák hezzá ahhó, amit bé köll látni, ha szépszerént, ha nem. De mongyuk szépszerént. Elég rea szóni, má bérottyant, nincs abba őrdöngősség, féjjenek kőcsönösen, együttműködésbűl elég es ennyi. Na, Őpatátlanságát eccő béhítták a Centrális Erőtérbe, ahun végre ki köllött mondani valakinek, hogy mikép a haza, a pulya es minden előtt vagyon, de sajnos nem mindenikre igaz, ami igaz, hogy hát blablabla, tanulás meg kiművelt emberfő. Mer sokná hejába a nemzeti input, nagy lófaszt arányos hezzá az a küs ótput, ami kigyün, mán bocsánat püspök urak s úrnők az igenyes beszédér! Egy részire, mondgyuk, igaz, hogy a jövő talpköve a fejbe dől el, arra a részire, aki nem halmozza a szegénységet meg a hátrányosságot fölfele, de a másik halmaz, a tetemösebb, az bezon butuska az ilyen tanuláshó, meg közismerethő, ahogy butuska vót az apja es, ha vót, meg a családipótlékista anyja es, le egész nagymamáig, s tovább. Békeüdőbe még jól van, üsse kénkő, lehet pedagőgösködni, főzárkósztatgatni a büdös csipiszeit. De válság idejin!? Mikó mán rég leomlott vóna az egész stüszitongyó Európa, ha I. Fülkefor nem tartaná ennen vállának Atlaszán?! Aló mars inasnak a motorüzembe, a magos hezzáadott értékivel, oszt kalap. Nyóc évig lóbálta, amit lóbált, végre hasznosuljon, és örüljék, hogy mán az ivarérés napján nem szelektájják ki, mellik lesz janicsár, mellik inas, mellik konzervhús. 14 esztendősen se ír, se olvas, de akkora lógyakó, hogy normális gyerekpadba bé se fér? Hát akkó! Mi ebbe a rossz? Amíg világ a világ, a gyerekmunkaerőbűl lesz a felnőttmunkaerő és nem fordétva. Abbú nem lehet kiindúni, hogy momentánd nincsen munka, egyrészt mer van, akarat kérdése, nem másé, másrészt mastan köll megteremteni a törvényi hátteret, nem akkó, mikó má mi vónánk Ejrópa motorgya, oszt ott kőne improvizálni meg kuncsorkodni a szallagnál a jó küs gyerekmunkaerő után. Hájszen tessék mán tudomásul venni, hogy iskolába járni drága dolog, dógozni meg ócsó. Ha mind inas lessz, ki megérdemli, nem köll annyi iskola, több jut a termelésre, hogy még több inas kölljön, s még kevesebb tanár, a végin óvodábúl lehet menni dógozni, sok kicsi sokra megy, epp hozni köll egy lifety küs törvént: csak az magyar gyerek, aki definitíve rendes, a többi se nem vót, se nem lesz gyerek, amíg meg nem hal.


Parti Nagy Lajos Magyar mesék sorozatának mai darabja az ÉS-ben

Azért 30 éve sem volt jobb

Hunyorgott a nemzet, szemit ki ne verje a sok gyarapodás

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy hejába csapkották Európa szennyes habi a magyarok kősziklán álló Centrális Erőterit, csak nőtt attul, mint a pálma. Szép stüszi tavasz vót, mán furton furt csak hunyorgott a nemzet, szemit ki ne verje a sok gyarapodás. Itt vót az üdeje, hogy a kétharmagyarok meglepjék valami komolyabb dologval, azkinek mindez köszönhető. Pakojjuk öszve az ű akarattya szerént az országot határon bévül és küel, monták, oszt ajáljuk föl néki. Na, így es lött. Legelébb az áldott magyar főd zsírossát rakták bé egy nagy ponvába, mer arra ott van a tetemös úniós támogatás, abbú egy kisujjintás nékül meg lehet élni, epp tagnak köll maradni, dehát semmi sincs ingyér a Kárpátok alatt. Ennek utána bépakóták a vizet csepedős cseppig, ne mán kifussék a határon az édös magyar víz, aztán az eget kösöntyűstűl, de szelektíve. Amellik csillag kellően fényes vót, nem szúrt, s kérte tüstént az állampógárságot, maradhatott. És így ecetera tovább, de mán abba megtévett a kezök, hogy a munkanékülieket mind bé-e pakújják, még ha a legnagyobb passiója vót es a kerálnak fel-felemelni őköt. Végül csak pár százezret csomagótak bé, azkiknek helyök vót a Stadiony-programban. Válogattak, na, almábúl es válogat az ember, ha ajándékba viszi. Középosztályt raktak, ami belefér, romát, szegény embert, pláne nagycsaládost csak szőrmentin s köröm közzül, pecsétvel, két ajánlóval. Budábúl vastagon, Pestbűl véknyabban. Nyugdíjast csak fiatalt, ellenzékibül vagy liberálisbú mutatóba maroknyit az EU kedviér. A tetejire reacelluxozták a koronát, szípen átkötözték. Vonat, repülő el se vitte vón, akkaracska pakk vót, mer nagy vót az ország, még válogatval es. Főtették hát a Griffmadár hátára. A Centrális Erőtér kapuja előtt eggy magos grémijom megkérdte, mi a heppenkedős ménkőt hoztak. Monták, hogy ajándokot. No, azok nízték, tapogatták, körösztüldöfkötték, nem-e mérgező. Aztán a fődöftőr intett, hogy rendbe, Magyarország a magyaroké, oszt bécsombolyétotta a kapun a pakkot, űk meg mehettek haza. Igön búsongtak, hogy még eggy ficig névjegyet se tűztek a pakkra, hogy méges küknek a válogatása. Na, attul evvót I. Fülkefor országa. Elvót véle kedvire, kiterétette, rakosgatta, masérosztatta, mással nem es törődött. Eccő asztán fővesztés terhe mellett elkeszte kerestetni poroszlókval, hogy hát kik hoszták eztet, mer ennek hijja van. Tűvé tétette a ponvát, de ugye nem tanált senkit, hejszen a tettesek ottmaradtak küel, s hazátalan. Még tán jelentkesztek es vóna, ha bévül lehettek vóna, de mán nem vótak, hanem sehun se. Hun bánták, hun nem, amíg meg nem haltak.

Parti Nagy Lajos Magyar mesék sorozatának mai darabja az ÉS-ben

A gyorsnaszád és a horgonya

Csoportos megdunáztatás retorikai eszköze tréfás bemutatóval

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy a názáreti kolega nagyhetibe I. Fülkefor eligazétást adott a Washington Postnak. Ebbe áperté megmonta, a magyarok országa epp olan demokratikus, mint az USA, továbbá őalatta nincsen hatalomkoncentráció, hejszen az értékalapú (!) alaptörvény azt nem es hagyná, a sajtó szabadcságát meg egyedül a külfődi tulajdonosok veszéleztetik a hetvenöt percentjükvel, a karvalyok, hogy mást kifejezést húsvét táján ne használjon. Az újnáci beszéd meg? Hát, az mind ámerikai szerverrűl szól, fájjon tüle az ű fejök, ne mán azt es ránkkenyjék jó szokás szerént! Penig ebbe küssé tévedni teccett a kerálnak, mer ember vót maga es. Hejszen vót beszéd, ami tőzsgyökeres magyar szerverrül szólott, magába az ország házába. Hogy aztán újnáci vót-e, nem-e, érdek kérdése vót. Történt, hogy a Jobbik a húsvét igazi problematikáját a tiszaeszlári Sólymosi Eszter személyibe gondóta kifejteni. Felállt Zsolt testvér, és a párt nagyasszonyának szép terminusával szólva, nemes célja érdekibe szokatlanul erős retorikai eszközt vetett vót bé. Szívből fölóvasta, hogy Esztert, a nótáskedvű magyar kisleányt 1882-ben megölték a tuggyukkik, oszt még el se lehetett őköt ítélni a nemzetközi pénzügyi körök míján, és ez így van azolta es, szakadatlan. Hogy bántják a magyart Eszter gyilkosai. Gyarmatosíccsák, na. Egyenes, tárgyszerű beszéd vót, Előd testvér es megmonta. Vót küs taps, de a zöm hallgatott, ki azér, hogy bészakad-é a mennyezet, ki azér, mer maga es el szokott gondókodni a zörgő harasztrú. Egyedül Fónagy államtitkár végeszte a dógát, s monta meg, hogy evvel oda tette magát a Jobbik, ahová sokan gondulják leendeni. De enné nem ügön vót tovább menve. Azér se, mer a balódal vót az oka ennek es, megmonta Kósa alkerál. Annyi farkast küáltott a sok nemongyukki, hogy az öregisten se ösmeri ki mán magát az eltévedt bárányok közt. Meg azér a szónak csak súlya van! Hogy a tisztőtt újnácikat a tisztőtt kormány néven nevezze, ahhó mégescsak több köll enné! Tán majd jövőre, ha a csoportos megdunáztatás retorikai eszköze kerül sorra tréfás bemutatóval a Szálasi-tévé kameráji előtt. Mér es ne?! Hát mán az elme gépkarabélyát se szabad csattogtatni a Kárpátok alatt? Mi van abba? Bármibe mi van, ha eccő megtehetik, meg es teszik, hejszen lassan ők lesznek a mérleg mocskos, ordas nyelve a kerál tátott retorikájába! Ha nagyon főmérgelődnek, megen lekirándúlnak véderehősködni, cigánt zavarászni Gyöngyöspatára, há kinek jó az a szebb jövőn küel? A karantént, a főháborodást és hasonlókot meg kenyjék a hajukra, akiket illet, amíg meg nem halnak, ha addig élnek es.

Parti Nagy Lajos Magyar mesék című sorozatának mai darabja az ÉS-ben

Harmadnapon

Most már egészen biztos, hogy Schmitt Pál és Jézus Krisztus sorsa tényleg azonos – hiszen a tatabányai KDNP-szervezet után maga Kiss Antal is ezt állítja. Ezt írja ugyanis: „engedtessék meg ennek okán a húsvéti párhuzam: az eljárásmód, a vért és szenzációt akaró tömeg, a pszichózis, a kivégzést kísérő néma sokaság, a Júdás, a gyávák és szótlanok, a kereszt tövében ketten maradók… Kétezer éves forgatókönyv.” Mindezt „a Schmitt házaspár médiavezérelte politikai legyilkolása” kapcsán vezeti le. 
Sch. P.-t tehát – akárcsak híres elődjét – kivégezték, ám ha az analógia végigvihető, akkor húsvét lévén jó lesz vigyáznunk, mert Jézus Krisztus a harmadik napon feltámadott. 


Schmitt-fotó: Beliczay László

Az Elnöki Becsület ab OV sérthetetlen

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerin nagy fészekbepiszkolás készült esni, bizonyos (todományos?) körök részirül. Történt, hogy eggy virtuális uccagyerek, eggy névtelen gamat megbloggóta a kerál kabalattvalóját. Ez a nemzetközi öszvesküvés kinyútott balja avval a hírlapi kacsával gyött elő patkánlikábú, hogy az államelnök öszvelopta a küs doktori dógozatját, ha nem epp vásárúlta. Horibile anélkül, hogy a nemzeti sportember egy szál komünikét es kiadhatott vóna!! Nem vót szent semmi, se az anyáknapja, se az ártatlanság védelme. Mindenféle HVG-k, meg nónemű (!) bizoccságok azt es kicsibészkették, hunnét lött másulva a jóhiszemű férfimunka, s kimutatták fehéren-feketén, balra csálé, jobbra bakafánt. Mintha bármi kekec bizonyíték szóba gyöhetne az Elnöki Becsületvel szembe, ami ab OV sérthetetlen. De Nagyhét hétfejin leesett a magyar és nemzetközi Pilátusok csapott küs álla, schmitt rákenytek a századok, le lett mosval a gyalázat merénye magosrul. A SOTE áldozata a keráltól az isten áldását kérvel úgyszólván azonnal lemondott, ellentétbe a Kövér László balján még mindég derenducázó komonista bitangokval parlamenten bévül és küel. Nagy pillanata vót ez a nemzeti magyarságnak, plágiumon kapott elnöke a közpolitikai moralitás ollyan fokára hágott, hogy valami csuda. Megmondotta, ha mán a nemzet egységit nem testesítheti meg, ha megoszt, ahelett, hogy szorozna, ű félreáll és szerzői jogát bíróság keretibe, vótelnökként fogja megvédeni titkárságval, sofőrvel full. Szép beszéd vót, eccerre tisztázó és viszont. Méltó a fülkérökhő, kiknek kebelibe motorként dobogott vót e jellemférfiú. De hálás es vót a kerálpárt, felállott, oszt ollyan spontán vastapsra fakatt e mártirijom felett, hogy a Rákosi Mátyás kerál szelleme es majd elhánta magát az ország házába. Kósa Lajos a Rétvári Bence vállán igenyessen zokogott, hogy ecce homo, vazeg, végre valaki példát mutat a kalászvegasz magyar vidéknek moralitásbú. Hullott a súlyos férfikönny, csak üdő kérdése vót, mikor lessz bronz belüle, meg uccatábla s becsületrend. Hejszen valahogy csak ki köll fejezni a nemzeti hálát az Erény erányába. Húsvétra Kerényi Imre mán ki es írathassa a pályázatot az első hat lovas szoborra, Pünkösdre Schmitt tér lehet a Dísz tér, Schmitt-rend a becsületrend, kis üres mezővel a véseten a hamarossy phd-nek. Eppen mintha le se mondott vóna, nem es vóna vége, el se futott vóna véle.

Parti Nagy Lajos Magyar mesék című sorozatának mai darabja az Élet és Irodalomban

Tisztességesek és bátrak

A Semmelweis Egyetem professzorai teljes mértékben egyetértenek és azonosulnak az Egyetem Szenátusának 41/2012 (III.29.) sz. döntésével, mely szerint Dr. Schmitt Pál kisdoktori címét visszavonta. A tanári kar felsorakozik Dr. Tulassay Tivadar rektor mögött, aki kiállt a magyar és az egyetemes tudományos értékek mellett, a Semmelweis Egyetem nemzetközi hírnevét és autonómiáját védve.
Budapest, 2012. április 2.

1. Dr. Alföldy Ferenc
2. Dr. Arató András
3. Dr. Bagdy György
4. Dr. Barcs István
5. Dr. Bánhegyi Gábor
6. Dr. Bánóczy Jolán
7. Dr. Benyó Zoltán
8. Dr. Bereczki Dániel
9. Dr. Bérczi Viktor
10. Dr. Bitter István
11. Dr. Blázovics Anna
12. Dr. Buzás Edit
13. Dr. Csaba György
14. Dr. Cseh Károly
15. Dr. Csende Zsolt
16. Dr. Csermely Péter
17. Dr. Csillag András
18. Dr. Dabasi Gabriella
19. Dr. Darvas Katalin
20. Dr. de Châtel Rudolf
21. Dr. Dinya Elek
22. Dr. Dinyáné Szabó Mariann
23. Dr. Entz László
24. Dr. Faludi Gábor
25. Dr. Falus András
26. Dr. Fazekas Árpád
27. Dr. Fekete Béla
28. Dr. Ferdinandy Péter
29. Dr. Ferjérdy Pál
30. Dr. Fidy Judit
31. Dr. Fonyó Attila
32. Dr. Forrai Judit
33. Dr. Fürst Zsuzsanna
34. Dr. Gera István
35. Dr. Gerle János
36. Dr. Géher Pál
37. Dr. Hangody László
38. Dr. Harsányi László
39. Dr. Hermann Péter
40. Dr. Horkay Ferenc
41. Dr. Horváth Attila
42. Dr. Hunyady László
43. Dr. Hüttl Kálmán
44. Dr. Jeney András
45. Dr. Kalabay László
46. Dr. Karádi István
47. Dr. Kárpáti Sarolta
48. Dr. Kellermayer Miklós
49. Dr. Kempler Péter
50. Dr. Kiss István
51. Dr. Kiss Kálmán
52. Dr. Klebovich Imre
53. Dr. Kollai Márk
54. Dr. Kopper László
55. Dr. Kopp Mária *
56. Dr. Kovalszky Ilona
57. Dr. Langer Róbert
58. Dr. Lapis Károly
59. Dr. Ligeti Erzsébet
60. Dr. Magyar Kálmán
61. Dr. Mandl József
62. Dr. Masszi Tamás
63. Dr. Matolcsy András
64. Dr. Mátyus Péter
65. Dr. Merkely Béla
66. Dr. Mészáros Judit
67. Dr. Nagy Gábor
68. Dr. Nagy Károly
69. Dr. Nagy Péter
70. Dr. Nagy Zoltán Zsolt
71. Dr. Noszál Béla
72. Dr. Nyárasdy Ida
73. Dr. Nyáry István
74. Dr. Ondrejka Pál
75. Dr. Orgován György
76. Dr. Papp János
77. Dr. Papp Zoltán
78. Dr. Perczel Forintos Dóra
79. Dr. Perner Ferenc
80. Dr. Polgár Veronika
81. Dr. Radák Zsolt
82. Dr. Rácz József
83. Dr. Rácz Károly
84. Dr. Reusz György
85. Dr. Rontó Györgyi
86. Dr. Rozgonyi Ferenc
87. Dr. Rudas Gábor
88. Dr. Sarkadi Balázs
89. Dr. Sándor József
90. Dr. Sápi Zoltán
91. Dr. Schaff Zsuzsa
92. Dr. Sótonyi Péter
93. Dr. Spät András
94. Dr. Stampf György
95. Dr. Szabó András
96. Dr. Szabó Antal
97. Dr. Szabó Zoltán
98. Dr. Szathmári Miklós
99. Dr. Szendrői Miklós
100. Dr. Szilvási István
101. Dr. Szőke Éva
102. Dr. Szökő Éva
103. Dr. Tarján Ildikó
104. Dr. Temesvári Erzsébet
105. Dr. Tihanyi József
106. Dr. Tímár József
107. Dr. Tomcsányi Teodóra
108. Dr. Tompa Anna
109. Dr. Tóth Miklós
110. Dr. Török Tamás
111. Dr. Túry Ferenc
112. Dr. Varga Gábor
113. Dr. Verebély Tibor
114. Dr. Vincze Zoltán
115. Dr. Wéber György
116. Dr. Zelkó Romána
117. Dr. Zelles Tivadar

* Kopp Mária ma meghalt.

2012. április 2. 13.15

Fotó: Kurucz Árpád