2014. április 30.

Május elsejék


 1919

Felvonulás a főváros útjain (filmhíradórészlet)
Népmulatságok (filmhíradórészlet)
Felvonulás a Vérmezőn (filmhíradórészlet)
 1919

 1945

 1945

 1946

Felvonulás Budapesten (filmhíradórészlet)
1946

 1947

 1947

 1947

Budapesti és vidéki felvonulások, majálisok (filmhíradórészlet)
1948

 1951

 1951

 1952

 1953


 1954

 1955

 1957

 1957

 1960

 1960

 1975 k.

1983

 1988

A tévéhíradó riportja a Felvonulási térről
1989

2003

 2008

2012 

2012 

2012

2012

2013


2014. április 25.

Egy szép legenda - és a szürke valóság


Több tucat találatot ad a Google keresője arra, hogy Orbán Viktor 1989. június 16-án a Hősök terén az orosz csapatok azonnali kivonását követelte. 
Nyilván tényleg ezt gondolta. Mondani azonban a következőket mondta az egyébként jogosan híres beszédében: "ha nem tévesztjük szem elől '56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről." 
Vagyis nem azonnali kivonás, hanem tárgyalás a kivonás megkezdéséről. Ez nem egészen ugyanaz.

Különösen, ha tudjuk, hogy már szűk két hónappal korábban, 1989. április 25-én megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.

1989. április 25., Kiskunhalas. A 13. szovjet harckocsi-gárdahadosztály hazaindul

Egy hónap alatt, május 28-áig - vagyis három héttel az Orbán-beszéd elhangzása előtt - összesen 10 400 szovjet katona, közel 300 harckocsi, 150 páncélozott harcjármű és a szárazföldi tüzérségi technika 90%-a hagyta el Magyarországot. 

***
Az idézett mondat 4:52-től:



2014. április 21.

Pancho vs. Pepe


Orbán Viktor magyar miniszterelnök háza

José Pepe Mujica uruguayi elnök háza

2014. április 17.

Mártírok

Ilyenkor húsvéttájt két ember jut elsősorban az eszünkbe: Jézus Krisztus és Schmitt Pál. 
Az utóbbi nemcsak azért, mert mélyen egyetértünk azzal a párhuzammal, amelyre a KDNP tatabányai alapszervezete az itt olvasható nyilatkozatban, Kiss Antal nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig ebben a lényeglátó és mélyen megindító nyílt levelében mutatott rá  - vagyis a Jézus és Schmitt Pál mártíromsága közötti szembetűnő egyezésre -, 


hanem azért is, mert az emberek embere 2011-ben épp húsvéthétfőn írta alá a népünk által már alig várt alaptörvényt.
És ezzel még nincs vége a Schmitt Pál és a feltámadás ünnepe közötti szoros kapcsolatnak: most olvastuk - legnagyobb örömünkre -, hogy a felcsúti lakosok évszázados álmának megvalósulása, a Pancho Aréna húsvéthétfői megnyitásán 


nem más mondja az ünnepi beszédet, mint a fehérvári VIP-páholy egyik leggyakoribb vendége, a világ sportjának emblematikus alakja, a NER motorja, a magyar nyelv őre, a közjogi méltóságától és doktori címétől oly nemtelen eszközökkel megfosztott Schmitt Pál. 
Jelkép erejű ez a döntés: a felcsúti aréna kristálytiszta és átlátható történetét aligha lehetne stílszerűbben megkoronázni, mint az ugyancsak támadhatatlan és szeplőtlen életútú Schmitt Pállal.

2014. április 13.

Már csak húsz évet kell kibírni


Merthogy 2034-ben új miniszterelnökünk lesz: Balogh Orbán Viktor.
Íme, a bizonyíték (1:38-tól):



Itt látható a büszke édesapa:


2014. április 11.

Akié az urna, az viszi a belévalót

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy a tízmillijó honos magyarokbúl eggy szép, napföllement vasárnap több mint két millijó kétszázezren voksútak az ű el nem múló keráljokra s tisztőtt pártjára. Vót továbbá eggymillijó ollan magyar, kü ennek a forrófejeő unokaöccsit, a fajvau Jobbikot igenlötte a maga járásán. Az igasság kedviér, ha magyar, ha nem, hezzá kő tenni, vótak némelek, lényegibe másfél millijóan, kük hagyták magikot megtéveszteni a kormányváltista meg elempista kunbéláktú, nevezzék magikot akarhogy a küs időben, mi hátravan nékijök. S vót még három millijó kétszázezer, kiér nem gyött se kisbusz, se gulyáságyú, ki mán itt se vót és itt se lessz, s kinek mán az igenje őttést se hiánzott a nemzeti átütéshő. Ami akkaracska vót, hogy egyedűl a magyarok kerála látta bé a dimenziójit, mikó a szokott alázatával kinyilvánétotta: az igen testté lőn. Evvel, ha ki nem tutta vón, esmég bizonyossá lött, hogy Ejrópa legegységessebb nemzete a magyar, hun a szűk „negyed”, ha parlamentileg jól megpatkúlják, maga lesz a táltos kétharmad, mer a magyar negyed má csak illen küsgömböci természetű. A választékony magyarok negyvenöt percentjibű ekkora mahománcs töbség sehun se kunkorkodik elé, csak Fülkeufóriába, hon az únortodox választási regula előre bébiztosétja az utólagos akaratot. Akié az urna, az viszi a belévalót.  Kinek jut, békapja, kinek nem, békaphassa. Kinek mi jár, azt. A választási számtan nem jelmezbál! I. Fülkefor, mikó a világraszólás másnaptyán kérdezgetni keszték a tökömke világlapok, nem es értette, mi a szófiját akarnak tüle, mikó eggy szittya magyar szóba elfér a magyar jövő: folytatjuk, Patyomkin ad astra. Állt ott az egetrengető választási zakójában, s elmondotta: azáltal, hogy a magyarságikra nézvést magyarok mindenike őtöt akarta egyedül, a választási törvényre es igent mondott, minek következtibe csak I. Fülkefor nyerhetett, más senki. Lényeg a lényeg, az ű kis alattvalói világos és elsöprő igent montak a négy fülkeforradalmi esztendőre, a felcsutizált kerállami stadionországra, a jog rezervált asztalára, a közgépbeszerzésre, Mészáros bíró uramra, a kivándorlottakra, a négymillió magas- és mélyszegényre, a trafi- és közmunkáliára, a széjjelinasított, öszverózsikázott közoktatásra, az egész kereszténynemzeti fajszotyolára, közepibe Csendőr Gábriel emlékművivel, mellynek a kerál mán első munkanaptyán folytatta az építtetésit, epp aznap, mikó megkapta a Mazsihisz gratuláló levelit, arrúl, amirűl. Aztán elgyött a dicsőséges fülkefolytatás második meg harmadik napja, s elgyön mind a többi, amíg eccő vége nem lessz. Nem lessz abba túl sok vigasz, azki gazdag, mint olly sokszor, elfut véle szépen ofsor, azki szegény, annak annyi, annak nincs hová rohanni, azki penig se ez, se az, egérirtást vállal, hozott szalonnával.

Parti Nagy Lajos Magyar mesék című sorozatának mai - és egyben, sajnos, utolsó - darabja az ÉS-ben
 

2014. április 7.

Így kell ezt csinálni

Fidesz:
2002: 2,31 millió szavazat, 2. helyezés, vagyis vereség
2006: 2,27 millió szavazat, 2. helyezés, vagyis vereség
2014: 2,1 millió szavazat, 1. helyezés, kétharmados győzelem (ráadásul: "Még soha nem volt ilyen egységes az ország")




(De legalább ilyen fontos: ha lett volna kire szavazniuk 6-án a nem szavazó millióknak, akkor kitalálhatott volna bármilyen választási rendszert a Fidesz, most nem a demokrácia és a jogállam végleges lebontásának négy éve előtt állnánk.)

Free counter and web stats